Menu Close

Mi az Ayres terápia? (II.)

Adaptív válasz adásához először megfelelően kell tudnunk érzékelni és értelmezni a minket érő ingereket, hiszen egy helyzethez csak akkor tudunk alkalmazkodni, ha tudjuk, hogy milyen az a helyzet. Erre ezután a helyzetnek megfelelő viselkedéssel válaszolunk, mely kezdetben még csak a veleszületett reflexes válaszok megjelenését jelenti, amikre később épülnek rá a magasabb szintű mozgásos adaptív válaszok.
Az adaptív motoros viselkedés azonban új szenzoros élményekkel szolgál a szervezet számára, melyek szintén integrációra kerülnek, visszahatva az agy további fejlődésére, és létrehozva ezzel a fejlődés spirálisan haladó folyamatát.
A szenzoros integrációs foglalkozás a gyereket olyan vesztibuláris, proprioceptív és taktilis élményekhez juttatja, melynek valamilyen hiányát élte meg a korábbiakban. Ez a hiány legtöbbször abból fakadhat, hogy a gyermek nem tudta belsővé tenni, nem tudta megélni az őt ért ingereket, hiába volt bennük része. Tehát nem arról van szó elsősorban, hogy nem törődtek a gyermekkel (bár ebből is fakadhat hiány), hanem arról, hogy az őt ért ingereket nem tudta befogadni teljes mértékben. Ezen, akár civilizációs betegségként is értékelhető kórra tehát olyan kezelési módot kellett kitalálni, melynek során a gyermek addig kevéssé átélt ingerekhez juthat, speciális eszközökkel felszerelt, folyton változó környezetben. Az új és új helyzetekhez való mozgásos alkalmazkodás valósággal kikényszeríti az idegrendszer érését azáltal, hogy az idegrendszer minden helyzetre a lehető legjobb mozgásválaszt próbálja adni.

Leave a Reply